Hajdúszoboszló – Történelmi pannósorozat

Hajdúszoboszló – Történelmi pannósorozat

Medgyessy-Kovács Gyula festőművész készítette a hat pannóból álló történelmi sorozatot a hajdúszoboszlói önkormányzat megrendelésére, amely a Hősök terén csodálható meg. A festmények érdekessége, hogy a művész betontáblákra, kézzel festette remekműveit. 

Az ország legnagyobb kültéri pannó-sorozatát 2019. március 15-én avatták fel. Az alkotások a hajdúváros történetéből adnak ízelítőt. A képeken láthatjuk a magyar történelem hajdú-török korszakának jeleneteit, Bocskai István adománylevelének átadását és a csergetés hagyományát is. 

Hajdú-török csatajelenet

A hajdúk a 15-16. század fordulóján jelentek meg Magyarországon. Ekkoriban a szó a fegyveres marhapásztorokat jelölte. 1526 után, az ország három részre szakadásának idején már hajdúnak nevezték a török terjeszkedés elől menekülő, megélhetését vesztett, fegyverforgatásból élő réteg tagjait is. Közülük a 16. század végén egyre többet vettek fel a királyi vagy magánföldesúri hadakba, mivel remek helyismerettel rendelkeztek, jól ismerték a török harcmodort. A 15 éves háborúban (1593-1606) a hajdúk eredményes „gerilla-hadviselést” folytattak a török hódoltsági területen, olyannyira, hogy a törököknek csak több száz fős csapatban volt érdemes kimozdulniuk váraikból. A rövid puskával, szablyával, baltával felszerelt mozgékony, bár fegyelmezetlen hajdúk mesterei voltak a lesvetésnek, a felderítésnek, harcértéküket a kortársak is elismerték. Hajdúk alkották a Bocskai István által vezetett felkelés (1604-1606) katonai erejének gerincét, és nagy szerepük volt a fejedelem gyors katonai sikereiben.

Bocskai István átadja adománylevelét a hajdúknak

Bocskai István (1557-1606) a 16-17. század fordulójának egyik legbefolyásosabb és legjelentősebb magyar politikusa volt. 1604 őszén magánháborút indított a Habsburg-uralkodó ellen, és felkelése hamarosan országos méretűvé nőtt. Sikerei nyomán Bocskait a rendek Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották. A harcok során összesen 20-30 ezer hajdú harcolt a zászlói alatt, akik a felkelés lezárulásával megélhetés nélkül maradtak volna. Bocskai politikusi nagyságát jelzi, hogy gondoskodott a jövőjükről. A hajdúk egy részét saját birtokain telepítette le, földet, adómentességet és kollektív nemesi jogokat adományozva nekik, amelyért cserébe katonai szolgálattal tartoztak. A telepítésekben érintett falvak ezáltal kiváltságos hajdúvárosokká váltak, ahol máig élő Bocskai kultusza. 1606. szeptember 2-án Kassán kelt az az oklevél, amelyben Bocskai Szoboszlóra telepítette Halasi Fekete Péter és hét századosa, Halasi Beődy Mátyás, Abády Médy István, Maklári Kiss Pál, Sarudi Rácz Farkas, Túri Pap István, Chéffy Haty János és Rábéi Makkos Ferenc lovas hajdúit, ezáltal új lendületet adott a település fejlődésének.

A Szejdi-dúlás

1657-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648-1660) – a török szultán parancsának ellenszegülve – háborút indított a lengyel trón megszerzéséért. IV. Mehmed szultán (1648-1687) az engedetlenség megtorlására büntetőhadjáratot szervezett Erdély ellen. Ennek vezetésével Szejdi Ahmed budai pasát bízták meg, aki hadait 1660 áprilisában indította meg. A hajdúvárosok  Szoboszló közelében gyülekező csapatai egyedül maradtak a végveszélyben. Előbb Kabát perzselték fel Szejdi hadai, majd április 29-én Szoboszló következett. A város védelmét Kecskeméti Balázs hadnagy irányította. A templomerődbe visszahúzódott védők vitézül küzdöttek, de nem tudtak ellenállni a túlerőnek. A szomszéd községekhez hasonlóan Szoboszlót is elpusztították az oszmánok. A lakók azonban hamarosan visszaköltöztek, és újjáépítették  a települést. Az 1660. évi Szejdi-dúlás megsemmisítette a hajdúvárosok katonai erejét, és nem tudta azt kiheverni az Erdélyi Fejedelemség sem.

A művész oldalági leszármazottja Medgyessy Ferenc szobrászművésznek, aki a 20. századi magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tisztelete jeléül felhasználta Medgyessy Ferenc egyik korai alkotását, a Menekülők című domborművet, amelyet a pannón a körponti csoport szenvedő alakjai jelenítenek meg. Így a mű a „Hommage á Medgyessy Ferenc” címet is viselhetné.

A művész oldalági leszármazottja Medgyessy Ferenc szobrászművésznek, aki a XX. századi magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A festő tisztelete jeléül felhasználta Medgyessy Ferenc egyik korai alkotását, a Menekülők című domborművet, amelyet a pannó körponti csoport szenvedő alakjai jelenítenek meg. Így ez a pannó “Homage Medgyessy Ferenc” címet is viselhetné.

A csergetés hagyománya

A szilveszteri csergetés Hajdúszoboszló legrégebbi, ma is élő szokáshagyománya, amely az évszázadok alatt módosult ugyan némileg az újabb igényekhez igazodva, de megőrizte szimbolikus vonásait is. A csergetés nem más, mint Szilveszter este a város főterén megtartott zajkeltő felvonulás. Ez a szokás a pásztorok körében gonoszűző, bajelhárító, bőség- és szerencsekívánó jellegű volt. A Szilveszter-éji óévbúcsúztatás hagyományának történeti alapja ugyanakkor a törökökkel vívott harcokhoz kötődik. Az eredetmagyarázó monda három változatban maradt fenn, a szokás ezek szerint egy törökök ellen vívott győztes csatának állít emléket. A mondaváltozatokban a zajkeltés és a fénygyújtás vagy a hajdúk hazatalálását, vagy a törökök megfélemlítését és elűzését szolgálta. A győzelem emlékére pedig minden évben megtartották az ostorpattogtatással, kolompolással egybekötött felvonulást a református templom körül gyülekező csergetők. Az újabb időkben a szokás hagyományőrző pásztorfelvonulással, tűzijátékkal, koncertekkel egészült ki.

Pávai Vajna Ferenc

Az erdélyi születésű Pávai Vajna Ferenc (1886-1964) geológusi munkájával kiérdemelte az utókortól „a hévizek atyja” jelzőt. Az 1920-as években ő irányította a kincstári kőolaj-földgáz kutatásokat az Alföldön. Az 1935-ig végzett 10 alföldi fúrásból 7-nek, valamint több budapesti és dombvidéki kútnak a helyét jelölte ki saját módszere alapján. Az első általa kitűzött helyszín a Hajdúszoboszló-I. számú kút volt. A fúrások csak kevés szénhidrogént eredményeztek, de annál jelentősebb mennyiségű hévizet hoztak felszínre. A hévíz alapozta meg a települések, különösen Hajdúszoboszló későbbi fejlődését, idegenforgalmi jelentőségét. Pávai Vajna szorgalmazta a hőenergia hasznosítását, elképzelései részben meg is valósultak. Szoboszlón gyógy- és strandfürdő, villanytelep, gázsűrítő telep épült, Karcagon fürdő és üveggyár, Debrecenben fürdő, Szolnokon fürdő és villanytelep jött létre. A margitszigeti hévizet fűtésre használták. A kutatásai nyomán feltört hévíz ezreknek biztosított megélhetést, valamint gyógyulást.

Ez a pannó az idősödő Pávai Vajnát ábrázolja, kicsit megtörten, szomorúan, ahogy visszaemlékezik a jó néhány évtizeddel ezelőtti fagyos októberi szoboszlói napra, a gyógyvíz feltörésére. Ami a geológusnak esetleg kudarcot jelentett, az Szoboszlónak a „folyékony aranyat”, a fejlődés lehetőségét.

Ez a pannó az idősödő Pávai Vajnát ábrázolja, kicsit megtörten, szomorúan, ahogy visszaemlékezik a jó néhány évtizeddel ezelőtti fagyos októberi szoboszlói napra, a gyógyvízfeltörésére. Ami a mérnöknek kudarcot, sikertelenséget jelentett, az Szoboszlónak a folyékony aranyat a későbbi évtizedekben.

Pávai Vajna portréja

Emblematikus épületek

Hajdúszoboszló legrégibb építészeti emléke a református templom. Középkori eredetű tornyához 1711-1717 között építettek barokk templomot, amelyet a 19. században kibővítettek. Még 16. század elején téglalap alaprajzú erődfallal vették körül, ennek négy sarkán négy kör alaprajzú torony állt. Az erődfal jelentős részét a 19-20. században elbontották, ma már csak maradványai láthatók. A református templom a település történelmi központjában áll, akárcsak a korábban Kisbikának nevezett, 1871-ben épült étterem és szálloda. Az 1930-as évektől az egyre erősödő idegenforgalom hatására a város szerkezete is átalakult. A vendéglátás új központja a gyógyfürdő környéke lett, A fürdő eredetileg földszintes bejárattal várta a fürdőzőket, ehhez elárusítóhelyek és postahivatal csatlakozott két oldalt. 1969-ben épült meg új bejárata Legány Péter építészmérnök tervei alapján. A kiterjesztett szárnyú pillangót idéző vasbeton szerkezet évtizedeken keresztül volt a fürdő jelképe. Itt áll a Harangház is, amely Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész alkotása.